A támadás

Vádenáj támadni klezdett ő nem is tudott a vizihiénákrol kicsi tízemberescsonakokkal indultaknyugott csöndesvolt a tó .De egyszercsak hirtelen a vízböl beugrott a csónakba és alándzsájával leszurt egy embert utána kettőt a szásába vett és bedobta a vízbe a vízbe még néhány vizihiéna széttépte az embereket.az a hiéna amelyik a csónakb volt harcolt az emberekkel mégnéhányat megölt de az egyik ember belélőttegy nyilveszőt a hiéna mérgesvot mert fájtneki de ezek a lények sokáig birják és most csak mérgesen beugrott a vízbe.demég náhány hajónyiembert megölt a többi vizihiéna az emberek nem tudtak mitcsinálniezért visszavonultak.Vádenáj magába mondta ezzel még nem végeztünk nem nyugszom amíg nem bosszultam meg azeggyik eltünt és amásik halott bátyáim.

A vizibunker

Átosznak volt egy olyan vára, vagy inkább bunkernek nevezhető. Ez a bunker nem volt olyan nagy, legalábbis fent - mert lent volt a nagy labirintus. Egy része a víz alatt volt, mert itt laktak a vizihiénák. A vizihiénák olyan lények voltak, akik víz alatt is és a felszínen is tudtak lélegezni. Úgy néztek ki, mint a hiénák, de volt uszonyuk, és az első két lábukkal tudtak fogni. Volt még pajzsuk meg lándzsájuk és mellvértjük is. Az egész környéken egy nagy tó volt és a közepéből emelkedett egy torony. És körbevette a tornyot a víz, a bunker többi része pedig a víz alatt volt. A torony és a tó körül is, kilométerekre, nagy volt a sötétség, ezért a tündék nem támadhattak, az erő kövei miatt.
Viszont Vádenáj az emberekkel támadást tervezett.

Az erő kövei

Uldennek voltak olyan katonái akik a legjobbak közé tartoztak: ez a csapat volt a Húsz. Mindegyiküknek volt egy köve, amit meg kellett őrizniük és ezek a kövek nagyon fontosak voltak. Mert a kövekben volt az erejük. A köveket minden reggel a napba kellett tartaniuk, mert akkor volt erejük. Ha az egyik kő az ellenség kezébe kerül, akkor meghal a húsz egyike, akié a kő volt. Mindegyik kőnek megvolt a saját képessége és akié a kő volt az rendelkezhetett az erejével. De ha a kő nem jut napfényhez, kihúny az ereje, egyre sőtétebb lesz és ha teljesen befeketedik, a kő darabokra törik és a gazdája meghal. Ebben a háborúban azért lesz sötét a kő, mert az ellenség miatt elsötétül minden. Ulden is a húsz közé tartozott de nem volt nála a nagy csatában a kő, ezért érte el a halál. Legalábbis azt hitték.

Az újítás

Ulden huga, Vádenáj, kisebb csapata nem találta Uldent, ezért átvette a vezérséget.
- Ez így nem mehet tovább! Ha nem lesz erősebb a sereg, a tündék elbuknak.
- Ezért elrendelem az újítást. Mig az újítás folyik, csak az emberek harcolhatnak.
Az újítás pedig így szólt: minden tünde kapjon olyan vasból készült páncélt és fegyverzetet mint Uldené. Olyan páncélt, amiben van sisak is és a fegyverzet: a legerősebb fajta íj és nyíl, meg két tünde rövid kard. És a kiképzés ne egy hónapig, hanem háromig tartson.

A nagy bukás

Átosznak jó ötlete támadt, de tudta, hogy rengeteg emberébe fog ez kerülni. Ulden már előre ivott a medve bőrére: gondolta, hogy biztos nyernek, mert ilyen sok emberük van. Előkészült. - Ne hozzatok kőhajitókat, csak gyalogságot! Mindenki hozzon magával íjat!
A két hatalmas sereg megindult.Ulden kiáltott: -Lőjjetek! - és több ezer nyilvessző szállt a dárkok felé. Annyi, hogy elsötétült az ég, nem lehetett látni a napot a sok nyilvesszőtől. A dárkokat halomra lőtték. De ez is Átosz tervének része volt, mert a sok halott dárk védett a nyilvesszők ellen. De a legfőbb dolog az az volt: Átosz titokban harminc kőhajitót hozott, amit a tündék nem láttak, mert eltakarták a halottak, és a kőhajitókkal robbanó bogyós bombákat akart kilőni.
Uldenék megindultak. Átosz csak erre várt. Amikor Ulden néhány emberrel felért a halottas dombra, parancsot adott a tüzelésre. Nem azokat akarta eltalálni, akik a halottas domb tetején voltak, hanem mögöttük lenn a több tízezer harcost. Siketült is neki, azt a pár megmaradt harcost meg aki a dombon volt már könnyű volt letarolni. Ulden ijedten hátranézett amint meghallotta a robbanásokat és az egész sereg elpusztult. Uldent akkor Átosz vágta hátba egy fejszével úgy, hogy azonnal elterült Ulden a földön.
Ulden húga 100 emberrel jött, hogy megnézze a csatát, amikor meglátta hogy a több tízezer harcosból egy sem élt.

Ulden bíztató beszéde

Ulden azt akarta, hogy annyi katonájuk legyen amennyi csak lehet. Ebből látszott hogy Ulden azt a mondást követte : Minél több annál jobb. Tehát Ulden kiállt az emberek elé és azt mondta:
- Emberek, ha szövetkeztek hozzánk leverjük az ellenséget. Tudom hogy Átoszhoz is egyre több nép áll, de ha túlerőben vagyunk több emberünk és erősebb embereink vannak, akkor le fogjuk győzni Átoszt mert én hiszem, hogy legyőzzük őket csak hinni kell a győzelemben! Ha mellénk álltok nyerünk ha nem elbuktok.
Az egyik ember feltett egy kérdést.
- Mi van ha összefogunk de Átosz mégis lever minket?Akkor hiába szövetkeztünk és elbukunk?
- Nem bukhatunk el ha jobb a taktikánk, erősebb több és okosabb embereink vannak. Segítetek?
Az emberek és más különböző népek szöveteztek a tündékkel. Így retteghettek Átoszék.

A segítség

A harcban Uldenék teljesen elvesztették az önbizalmukat. Körbenézett, és látta, hogy a barlangi vadászok barbár módra majdnem teljesen elpusztították az emberi hadsereget. Ez nagy veszteség volt. Olyanokat látott, hogy egy barlangi vadász nekirohant egy embernek és az ember kétségbeesetten megpróbált védekezni, de mind hiába: a barlangi vadász olyan nagyot vágott rá, hogy a pajzsa szabályosan ketté tört és a következő csapásnál összerogyott. Uldennek támadt egy ötlete. Eszébe jutott, hogy a lovakat elrejtették az erdőben. Gyorsan felszaladt, felült egy lóra és elvágtatott az apja várába segítségért.
- Apám, a dárkok és a barlangi vadászok nagyon támadnak! Adj segítséget.
- Rendben. Vissza kell hozni a becsületünket. én is megyek - és pár perc múlva már hatalmas sereggel jött. Közben Átoszról egy levált sereg az emberek városát támadta, ahol éppen alig voltak katonák mert segítettek Uldenéknek. Pár embernek sikerült elmenekülni, de a bennrekedteket megölték. Majdnem az összes dárk íjász volt, így könnyen tüzes nyilvesszőkkel felgyújtották az egész várost. A vár előtt épp volt egy őrtorony. Benne egy őr riadót akart fújni, de csak annyit tudott mondani -ria.és aztán 8 égő nyilvessző állt a hasában.
Közben Átosz visszaért Ázsiábol. Épp a csatába tartott, ahol barlangi vadászok is voltak. Meglátta Ulden apját amikor a dárkok már vesztésre álltak, és elővette íját. Senki nem vette észre hogy a tünde királyra céloz, és ezért nem tudták megmenteni. Átosz elengedte az íj idegét és a nyíl célt talált. Gyorsan elvágtatott hogy ne tudják megbosszulni. Ulden odaszaladt a haldokló apjához és szomorúan de agresszívan elkiáltotta magát.
- Ha legközelebb találkozom Átosszal, utoljára látja a napvilágot!

A hiba

Uldenék már indultak a titkos bejárathoz de túl közel értek a falhoz és a dárkok észrevették őket. Azonnal riadót fújtak és a tündék észre sem vették hogy a mellettük lévő domboldalon hemzsegnek a barlangi vadászok. Ez egy nagyon sötét faj, olyanok mint a barbárok,mindenkit megtámadnak aki az útjukba kerül kivéve a szövetségeseiket a dárkokat. Átosz hadseregéről még két csapat levált. Az egyik a sima emberek várát támadta, ahol szinte nem voltak emberek,ugyanis az emberek nagyrésze Uldenékkel volt. A másik Ázsia felé hajózott Uldenék nem tudták mit csináljanak, mert két tűz közé kerütek. Az egyik oldalról a barlangi vadászok támadtak a másikról a dárkok.-Uram isten ezek nagyon jönnek!- mondta Ulden és kiadta a parancsot.-Gyorsan az összes tünde menjen a dárkokra az emberek pedig a barlangi vadászokra támadjon! Átosz abban a csapatban volt, ami Ázsia felé hajózott,így a tündék nem tudták elkapni.
Az emberek nemtudtak jól védekezni a barlangivadászok ellen.Lehetetlátni hogy egy ember megtámad eggyet de az ügyesen kivédi viszont kétszer olyan erőssen támadt vissza olyan helyre ami meg védhetetlen az embernek és az ember azonnal össze esikés meghal.A tündék elvesztették az önbizalmukat.

A jó ötlet

Amíg Ulden gondolkozott, a katonák lepihentek, mintha nem lennének harcra készen. Ulden húga visszagondolt, és az jutott az eszébe, hogy mi lenne ha a titkos bejáratokat használnák, mert arról a dárkok nem tudnak. Erre azt mondta Uldennek:
- Ulden bejuthatnánk a titkos bejárón. Azt a dárkok nem tudják hol van, és a közelébe se tudnak jutni mert ott az a rész nagyon el van rejtve. úgyhogy ott simán észrevétlenül be tudunk menni.
- Te egy zseni vagy! - és már kiáltott is - Elmegyünk a titkos járathoz! Ott kiderül milyen erős a dárkok védekezési képessége.

A dárkok bosszúja

A dárkok a sok támadásban legyengültek. Ezért nem támadtak,hanem megpróbáltak meg-erősödni,de a tündék megtámadták a dárkokat,viszont kevés emberüket hagyták a várban. Egyedül Ulden bátyja fejtette meg mi a titka Edrosz erősségének. De nem mondta el a testvéreinek,mert félt hogy elveszik tőle azt a lehetőséget hogy legyőzze Edroszt. Edrosznak volt egy tornya,ahol a megfejtés volt. A tündék odaértek. Edrosz fölment őrségével a könyvért amibe a megfejtés volt. Míg Athos seregével elmenekült a titkos kijáraton,Ulden bátyja felment a toronyba,mert tudta,hogy Edrosz ott lesz. Ott sötét volt ezért kellett neki a fáklya.

Amikor felért kardot rántott,hogy megküzdjön Edrosszal,de addigra Edrosz testőrei is ott voltak.

Ulden bátyja látta,hogy Edrosz mögött volt egy csomó vasgömb,amik tele voltak fekete kis robbanó bogyókkal. Tudta hogy csak úgy ölheti meg Edroszt,hogy ha azokat felrobbantja.Így hát életét feláldozva beldobta a fáklyáját.Ulden csak annyit látott hogy bátyja felmegy a toronyba, aztán pár perc múva az egész torony romokban hever.Uldennek könny csordult le az arcárol és szörnyű dühbe gurult.De így Edrosz is meghalt.De a fia és a serege koránt sem.Uldenék amikor már majdnem hazaértek észre vették hogy a várukban van Átosz és az emberei is.Túl kevés embert hagytak a várban így ők már nem tudták megállitani Átoszt.Ulden már nem tudta,mit csináljon a megmaradt embereivel.

A mentés és a jutalom

Edrosz túlzásba vitte a támadásait ,mert olyan sokszor támadott, hogy olyan gyorsan a kovácsai nem tudtak kovácsolni páncélokat, ezért sok dárknak nem jutott. De most már neki is voltak kő- hajítói. Ulden előre tört amikor észre vette, hogy jó barátai felé egy égő kő repült és akkor Ulden eléjük ugrott. A kő kábé tőle 2 méterre csapódott be és Ulden úgy elrepült hogy 6 méter magasba került. A páncélja teljesen darabokra tört és nagyon meg sérült. Majdnem belehalt a sebeibe de 3 hónap múlva kigyógyult. A tündék új fémet fedeztek fel, ami olyan kemény mint a gyémánt. Ulden megmentéséért jutalmul kapott egy olyan fémből készült kardot és páncélt. A kard fogója fölötti vízszintes kis rúd közepén van egy szép piros rubin. Ulden azt mondta:
- Az elkövetkező csatákban majd kiderül milyen erős a kard.

A dárk csapat

A dárk aki tegnap nagyon jól harcolt, már bekerült oda ahol a legjobbak küzdenek. A harcosok már elindultak a deszkákon. Elkezdtek harcolni, és az az ügyes dárk átszaltózott az egyik dárk fölött és a levegőben lerúgta a deszkáról. A zuhanó kiáltott egyet, azután 8 lándsza szúrta át és vért köpött azután neki annyi. Aki lelökte majdnem leesett, de gyorsan kiegyensúlyozta magát. De az egyik dárk, hatalmas izmos iszonyú erős, aki épp akkor vágta le egy másik dárk fejét, nekiindult az ugrálósnak. Az ugrálós egy kicsit elcsodálkozott. A nagy dárk hatalmas, tele vas tüskékkel lévő félelmetes nagy baltáját bele akarta vágni az ugrálósba, de ő ügyesen hátralépett és még a baltáját is sikerült kirúgni a kezéből. De a nagy dárk nem hagyta annyiban és előrántotta a kardját és bele akarta dobni az ugrálósba, de az kivédte a pajzsával. Kiugrott a pajzsa mögül és a nagy dárkba beleszurta. Még rajta kívül 12 dárk élte túl de további túlélők csatlakoznak majd hozzájuk. Ez a tündékkel együtt harcoló dárk csapat.

A dárk viadal

Ulden terve az volt hogy az elfogott dákokat négyes csoportokra osztotta. És egy 3méter mély és 4 méter széles gödörnek az alját telerakják lándzsákkal és karókkal és a széleire deszkákat raknak és akkor a gödörnek a tetejének a közepén ugye megjelenik egy kereszt és akkor a dárkok elindulnak egyensúlyozva a keresztnek a közepe felé és a keskeny deszkákon egyszerre négy dárk harcol és ha valakit lelöknek vagy leszúrnak az beleesik a karókba és lándzsákba. Viszont aki a négybőll túléli, annak már csak azokkal kell megküzdeni akik ugyanúgy életben maradtak mint ő a saját négyes csoportjukból. Tehát így 16-ból 1 marad életben, annak viszont jutalmul felajánlják a tündék, hogy csatlakozzon a seregükbe. Az első négyes csoport már meg is indult a deszkákhoz. Az egyik dárk le akarta vágni a másik fejét, de az ügyesen lehajolt előle és gyorsan lelökte a másikat a deszkárol. Egy másik dárk egy harmadikkal küzdött, és az a dárk aki az előbb lelökte a másikat az hátulrol az egyik vívót átszúrta. A másik vívó nekirontott a lelökősn ek, de az félrelépett és a bajvívós elment mellette. Kettejüknek túl keskeny volt a deszka és a vívós is lezuhant. Így hát a lelökős nyert, de ma már több vívás nem volt mert este lett Ulden azt mondta: - Holnap meglátjuk hogy bejut-e a seregembe.

A vér csata

Ulden odament az apja várába.
- Apám, ezt a csatát igaz megnyertük, de Edrosz hamarosan újra fog támadni egy hatalmas sereggel, úgyhogy megelőző csapást kell mérnünk rájuk.
- Rendben, de vidd a testvéreidet is.
- A legkisebb öcsédet kérd meg arra, hogy dolgozzon ki egy jó haditervet. Így ha jól számolom összesen lessz a csatára225000 harcosotok.
- Rendben, akkor készülődök a holnapi csatára. A katonáim nagyon jól képzettek.
A haditerv végül az lett, hogy az első 5 sor lándzsás legyen, mögöttük pedig íjászok, az íjászok mögött meg harci szekerek, aminek két kereke van, illetve fogatoknak hívják és a kerekük közepén hegyes vas tüske van. És azok a fogatok még akkor belemennek a dárkokba amikor a tünde íjászok még nem lőnek. És az eléggé szét fogja zilálni a dárk sereget. A tünde sereg el indult. A dárkok már felsorakoztak. Ulden az egyik szekéren volt. - Gyerünk fogatok, előre! A fogatok elindultak, belementek a már rohanó dárk seregbe. A vas tüskék úgy vágták szét a dárkokat, hogy azoknak ordítani sem maradt idejük. Soknak levágta a végtagjait, nagyon véres csata volt ez. Csak úgy folyt a vér. De ekkor a dárkok vezére is megszólalt: - Íjasok, lőjjeteeeeeeeeek - és akkor néhány fogaton egy tündét eltaláltak, de a tündék kőhajító gépekkel kezdték lőni a dárkokat. A dárkok egy része nekiment a tündéknek és akkor kezdődött csak a véres csata. Az egyik dárk beleugrott a lándzsákba és azt teljesen szétszúták. Akkor jött egy nagy csapat fogatos tünde, akik oldalba támadták a dárkokat és csak repültek a fejek lábak kezek. Egy csomó dárkot el is fogtak. Erre az összes megmaradt dárk menekült Ulden felkiáltott: - A fogjokat vigyétek el a várba, már eldöntöttem hogy mit csináljunk velük.

A cél és a testvérek

A tündék célja az volt, hogy Edrosz nagy hatalmát végleg megsemmisítsék. Különben Edrosz kiirtotta volna az embereket és a tündéket rabszolgának vinné, de az a tündéknek nagyon rossz lenne. Ulden testvérei közül a második időrendileg. A legidősebb neve: Ferlász. A huga: Vádenáj, az egyik öccsé: Gváden, a legkissebbé: Hephenáj. Az apja neve pedig: Sheiosz. A bátyja nagyon nagyon jó harcos. Ulden nagyon gyors és nagyon jól, gyorsan és pontosan íjaz. Huguk nagyon trükkös. Az egyik öccsük jó parancsnok. És a legkisebb nagyon jó haditerveket tud csinálni.

A dárk háború

A dárkok ki is csalták a tündéket a várból úgy, hogy messzebb álltak a vártól, de pont csak annyira, hogy a tündék lássák őket. Mert tudták, hogy a tündék nem mernek nyíltan ütközni, mert az veszélyesebb lenne nekik. De így egy tünde sem tudott kimenni a várbol élelemért meg újabb anyagokért, mert azt rögtön megölnék a dárkok. A legközelebbi ilyen jobb csatahely az úgynevezett Szikla Völgy volt, ami teljesen lapos, de mögötte van egy nagy szikla emelvény.
A tündék várának volt egy titkos kis kapuja ahol úgy kivonultak hogy azt a dárkok észre sem vették. De persze a dárkoknak volt ott ennivalójuk meg innivalójuk, ezért őnekik jó dolguk volt, nem úgy mint a tündéknek.
A dárkok kábé egy kilométerre lehettek a Szikla Völgytől és meglátták a tündéket. A tünde sereg egyik fele kiált a szikla emelvény elé a másik fele a szikla emelvényre ment fel. Amikor a dárkok ezt meglátták, rögtön támadtak. A vezérük már parancsolt is:
- Első sorok pajzs sort! Íjászok készüljetek!
- Uram, túl messze vannak az íjászok.
- Nembaj, akkor íjászok menjetek előrébb!
Erre Ulden azt mondta:
- Lándzsások, menjetek az íjászok elé. Íjászok, mindenki célozzon.
A lovasok is és a gyalogság is, és a szikla emelvényen is minden tünde célzott. Ulden már parancsolta is: - Nyilakat kilőni! Ordította és akkora nyílzápor ment a dárkokra hogy azok mint a dominó sor dőltek le. 34 sor dárk halt meg, de abból lehetett látni hogy jól bírják a fájdalmat, mert sok dárk csak 5 nyílvessző után halt meg. A dárkok nem vonultak vissza. És belerohantak a tündék lándzsa erdejébe. Nagyon nagy volt a csata. Eközben a tünde vár felszabadult. Ulden felkiáltott az íjászoknak: - Gyerünk vegyétek elő a kardokat! Előre mindenkinek! Lovasok, előre! És Ulden meglátta a dárk vezért, előkapta az íját és belelőtt hármat. Erre aztán a dárkok elmenekültek. Ulden azt mondta:
- Még visszajönnek. Edrosz még bosszút áll.

A dárkok

A dárkok terve az volt ,hogy kicsalogassák a tündéket a várból és nyíltan ütközzenek meg, közben a tündék készülődtek a csatára.Ulden felment az apja tornyába és jelentett a kémeiről. -A kémeim jelentése szerint a dárkok a csatában trükközni fognak és fennáll a veszélye, hogy menekülnünk kell.Sokkal többen vannak. -Muszáj megvédenünk a várat Ulden,különben a tündék elbuknak.

Edrosz földje

Edrosz földje hatalmas volt.Le a föld alá vezetett egy út, ahol kovácsoltatott az orkokkal kardokat, más fegyvereket, sőt ott kifejlesztett egy új fajt aminek a nevük Dárk. Erőssebb a páncéljuk de nem olyan vadak,hanem inkább trükkösek de jobban bírják a vágásokat. Úgy tűnik hamarosan új csata lesz a Dárkokkal.

Az első csata

A tündék vára olyan volt, hogy az első fal közvetlen mögé egy másik fal épült és amögé egy harmadik, mint valami nagyon magas lépcsősor. Az ork sereg már megérkezett, és rögtön létrákat vettek elő és mászni kezdtek, de a tündék sem hagyták magukat hanem rögtön lőni kezdtek. A tündék egyik serege a három falra ment, a másik sereg pedig a domb mögé bújt, és amikor az orkok nem néztek a dombra, hirtelen elkezdtek lőni rájuk ők is. Annak a seregnek az íjon kívül láncos buzogányuk volt. Elkezdtek lefelé rohanni. Lekaszaboltak egy csomó orkot, akik erre elővették az íjukat, és ők is elkezdtek lőni. Egy pár tündét lelőttek, de akkor a tündék a pajzsukat is elővették, és elkezdék védeni a lövéseket. És közben kaszaboltak tovább.
Akkor az ork vezér azt parancsolta, a kőhajitók kezdjenek tüzelni. Elkezdték rombolni a várfalat. A tündék erre elkezdtek menni le a falról, le a várkapuig. Az orkok megpróbálták bedönteni a kaput, de nem sikerült. A falat már elfoglalták, de a kaput még nem sikerült betörni, és ezért a tündék törtek ki lovon, és lesöpörték az orkokat. Ezért az orkok elkezdtek menekülni vissza Edroszhoz.
Edrosz nagyon mérges lett. Gondolta magában, hogy legközelebb sokkal nagyobb sereget kell küldeni, mert most már a tündék sokkal többen vannak, az elesett orkjai miatt. Ez volt az első csata.

A kém

A gonosz mágus ork kémet küldött ,hogy megtudja miért olyan erősek a tündék. A kém, tündének álcázva magát bejutott a várba . A toronyban észrevette a könyvet, amibe le volt írva a titok nyitja.El is olvasta hogy mit ír.Visszament a gonosz mágushoz, aki rögtön egy sereget indított, hogy ne szaporodjanak el a tündék.